Aahhh… hogy én? Díjat? Kreatívat?

Kézzed el, hogy hajnalban díjat kaptam. Kreatív Blogger címűt.

Én még soha, de soha az életemben semmiféle díjat nem kaptam senkitől, és ahelyett, hogy beleszarnék, bokáig meghatott.

Viszont ennek a díjnak vannak ám szabályai is, miket csak félig tudok teljesíteni, mert…. De majd meglátod:

1. meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam.
2. a logót ki kell tennem a blogba.
3. be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. írnom kell magamról 7 dolgot.
5. tovább kell adnom 7 „blogbarátnak”.
6. be kell linkelnem őket.
7. megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

Szóval, az utolsó pontokat teljesítetlen hagyom, mivel még piszok kevés blogot olvasok, mik összesen nincsenek heten, nemhogy még közöttük válogassak is, majdan dicsérjem őket kreativitásuk okán.

Akkor kezdjünk bele:

– Sottovoce! Köszönöm aaaaz elismerést, így ismeretlenül is.

– A logót kiraktam, te többet ilyet ne küldjön senki, mert randa.

– Ő az, kit meg10telt.

A hét dolog, mit írok magamról:

– A zelső: Teniszkarrierem valószínűleg nem csak a tehetségtelenségemen úszott el csöpp koromban, hanem ebben nagy része lehetett Sandokannak, a maláj tigrisnek is, ki mindig akkor gyakta az ellent, mikor nekem edzésre kellett mennem. Emiatt én gyakran voltam sérült. Testileg, nomeg lelkileg is.

– Az második: 6 éves korom környékén egy másik hat éves nőszemély már a megrontásomon dolgozott, mikor a nagyapámék fürdőszobájába behúzott, lekapcsolta a villanyt, és azt mondta, hogy csókolózni fogunk. Ő tudta hogy kell. Én még nem. Aztán megkérdezték, hogy mit csináltunk a sötét fürdőszobában.

– Ez biza a harmadik: Az előrző (akkoriban) roppant kínos témához kapcsolódik, hogy rettentő sokáig reménykedtem abban, a gyerekcsinálás csók útján történik, és nem kell ennél sokkal borzalmasabb dolgot művelni.

– Negyedik se maradjon ki: 6.-ban beleszerettem a biológia tanárnőmbe, de a rohadéknak már volt férje, és nem vette a lapot. Sokáig nem hevertem ki ezt a sérülést.

– Álljon itt ötödikként: Huszonévesen megtudtam, hogy milyen kellemetlen egy autó csomagtartójában utazni, télen, egy rövidgatyában, pólóban, és papucsban. Azt nem tudtam meg, hogy milyen látványt nyújthattam, mikor kispest közepén megálltak, kinyitották a csomagtartót, és én anyázva, széttörve kimásztam. A hidegre emlékszem, és arra, hogy igazán megtanultam káromkodni.

– Légyen hatodik: Életem legborzalmasabb szexuális élménye a szüzességem elvesztése volt, 16éves koromban. Megfogadtam, még egyszer egy nő többé nem kérdezheti meg, hogy dugtam e már valaha…

– Ééés héét: ….mit írjak, mit írjak…. Szerintem a világ legcsodásabb állatai a cápák, és addig nem akarok megdögleni, míg nem úszok közöttük mindenféle ketrec, vagy egyéb szarság nélkül.

Éééésss…. Ez volt a 100. poszt ezen a blogon!

Juhé, juhé, pezsgőpukk, üdvrivalg!