Skip to content

A zőőrület határán lépkedve….

Mennyi az idő? Még már éjfél múlt, szóval akkor tegnap este. úgy 8 környékén megszólalt a fejemben egy hang. Majd különböző hangok lettek, majd kezdett dallammá összeállni – igen, kezdek megőrülni – és akkor erre úgy ráment másfél órám. A beazonosításra megint legalább egy, mert fogalmam nem volt. Aztán megtaláltam. Aztán az lehetett, hogy én tegnap(előtt) Aronofskyról írtam, és ez valahogy beragadhatott a memóriába, aztán most valami nagyon rejtélyes oknál fogva előtört a sötétből, és akkor most itt van a Requiem for a Dreamm és remélem neked is ugyanígy beakad, és annyit fogod hallgatni, hogy már a hány-inger fog kerülgetni. Klikk…

Requiem for a Dream

4 thoughts on “A zőőrület határán lépkedve….”

  1. … engedd magad szabadságra… foglalkozz valami egészen mással, mint eddig… vagy semmivel, csak létezz…

    1. Bólogat!
      Amúgy – csak halkan mondom – eccer csak egy múlt heti beszélgetésben feltűnt egy kávézó valamely ország, valamely tengerpartján, mi állítólag lakatlan. Részleteket majd… 25-26-án dzsalok a veszprémi utcazene fesztre, és majd ott faggatózok tovább. ;)

Ne kímélj...

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com