És akkor gyorsban publikáljunk egy oldalt a WPM-re. Elkészíti a képernyőmentést, beásol róla szöveget, ír hozzá pár sort. Be az oldalra – Jajj… a frissítések! Klikk…klikk, mehet, oké, megvan minden! Banner! Az oda nem jó! Lement, photoshop, túl kicsi, basszus… mi legyen… lemásoljuk! Logó okés, betűtípus elsőre, naná, ők sem szarakodtak vele, szövegméret, effekt, elhelyezés, pár pixel hibádzik, de kicsinyben nem feltűnő, ember nincs, aki ezt vizslatná, háttér, webre vele, banner hivatkozás átír. Tuti! Publikáció mehet (baszod, még annyi munkám van, mint az állat, halaggyunkmááá!)! És meg is jelent csúcsidőben! Nézzük át az oldalt, rég nem voltam ott. Hééé! A képeknél elbasztam a navigációs felirat fordítását. Tök hülye a szöveg. Basszus! Nem baj, mehet ez a WP belső szerkesztőjével is! Bazzzeg! Legalább 80 php fájl… hova tehette? Galéria, hol máshol? Gyerünk, gyerünk, gyerünk, hol vagy? Francokat, dt-pagenavi! Ott is van! Hülyeség javít, ment, és….. Ding-ding-ding! Warring…warring….warring!!! Anyád! Most??? Frissít. Neebaaaazd! Most néznék a legtöbben! Noteszgép feltép, ott vannak a mentések, hálózat, ftp, kapcsolat, gyerünk, gyerünk,szerver, forrás, dt-pagenavi másol, felülír? Persze, baszod! Kész, oldal frissít, oké, műkszik! Baszki! Ez olyan volt, mintha egy telt házas koncertre a karmester gatya nélkül jelent volna meg. Hányan láthatták? Mááá mindegy! Kérek engedélyt apró pici ponttá zsugorodni! De legalábbis fejezzük be a napot, méghozzá nyomban.
Wwwáááááá…..
