-13 fokot mutat az időjárásjelzés a gépemen.
A hó porként ül az autón. Egy nagyobb szél egyszerre fújná le az egészet.
2010. december 29.
Életem legrosszabb évén vagyok túl. Nem! Életem legrosszabb évének dátumát nem fogom leírni sehová.
Gondoltam, hogy írok egy összegzést erről az évről. Két napig gondolkoztam azon, hogy mit kéne elektronba vésni. Majd rájöttem, hogy pont ugyanott tartok, mint egy évvel ezelőtt. Semmi nem változott. Az elmúlt évet akár nyomtalan ki is lehetne törölni. Volt egy-két olyan pillanat, mikor azt mondtam, van értelme, ezért érdemes, de a konklúzió… a konklúzió 2010. december 29.
És mindig ez a lényeg számomra. Mit hoztam magammal eddig, miből táplálkoztam, mi az a plusz, mit vihetek tovább. Egy nagy büdös nulla.
2010. december 29.
Ülök a gép előtt és az egyik monitorom megy Jim szerint a világ, a másikon egy félig maszkolt kép egy munkához, közben posztot írok egy blogra. Kint -13, a hó porként ül az autón, és semmi sem változott tavaly óta.