„Én értek az űrutazáshoz! Lassan 40 éve utazok az űrben, a föld nevű bolygón.

Zaphod
2014 februárja, Mo.

Én elhiszem, hogy nektek tetszett a Gravitáció. Én azt is elhiszem, hogy mindenkinek tetszett a Gravitáció, aki csak látta. Akkor kezdett el nemtetszeni, mikor még nem is láttam, így látnom kellett, hogy rájöjjek, valóban csak egy előítéletekkel teli, morcos segg vagyok. Az! De… A film a 30. másodpercben közli, hogy „Az űrben nincs élet”. Mire felröhögsz. És ez megadta az alaphangulatot.

Ha Dzsordzsklúni hülyére cikázza magát egy űrhajó körül, és 5 óra alatt elfogy a háti rakétájából 30% üzemanyag, akkor még van 11 és fél órája cikázni, nemcikázni meg nagyonsokkaltöbb. Ha Szandrabulokot eltalálja egy olyan cucc, mi kurvagyors, és kilöki a tér végeláthatatlanságába, majd 8 másodperc múlva kiér Dzsordzskúni látótávolságából, akkor hogy a picsába lehet megtalálni, négy perccel később? Ha három perc alatt a csaj oxigénszintje 2%-os csökken, és még van 8, akkor a megoldáshoz el kell jutniuk 9 perc alatt, de ha kurváramegnyugszik, és nem kapkodja a levegőt, akkor legyen 24 perc, szóval Klúninak a bigét simán el kell juttatnia bármilyen helyszínre, és akkor még van 11 óra 5 perce száguldozni a zűrben. Ha Dzsordzskúni egy vén (űr) tengeri medve, akkor tudja, ha gyorsítok egy kibaszottat akkor ugyanannyi üzemanyag kell, hogy megálljak, mert anélkül még superman is szétbassza magát egy hihetetlen sebességgel felé közeledő űrállomáson. Ha Szandrabulok lendületből elindul a föld felé, majd beakad a lába egy kötélbe (gondold végig sírás nélkül, aszongya, kinyílt a zűrben a fékezőernyő… sírj… ), és majd Dzsordzskúni is lendületet fog, majd Szandrabulok megragadja a palit, akkor ezt követően Dzsordzsklúnit mi húzza tovább a föld felé, őrületes erővel? Én elhiszem, hogy ki kellett nyírni, de akkor üsse már el egy műhold, vagy basszál hozzá egy szuper-osztályú birodalmi csillagrombolót, hasíts belé ménkűt! Ha egy űrállomáson tűz üt ki, akkor miért nem zárod be az utadba kerülő első zsilipet, miért kell menekülnöd? Ha egy űrállomásra feljutsz, elvégzel száz évre való kiképzést, akkor hogy lehetsz olyan hülye, hogy előveszel egy tűzoltó készüléket, majd lebegve a nulla gravitációban lenyomod a gombot anélkül, hogy tudatosan öngyilkosságot akarnál elkövetni?

Viszont elismerésem a magzatpózos, lebegéses relaxhox. Tisztán látszott, hogy a rendezőben (Alfonso Cuarón) mély nyomott hagyott Stanley Kubrick életműve. Abban a 38 másodpercben több mondanivaló volt, mint az egész filmben. Totál kikönyökölt a moziból. Ha csak ezt adják 90 percen keresztül….

Cuarón kijelentette, hogy az volt az első kitétele, az űrben nem lehetnek hangok. Mert ott nem terjed.

Kivéve a TIE vadászgépek hajtóműveinek hangja, és úgy egyébként még lakott bolygót sem robbantott senki Halálcsillaggal, szóval eztet senki nem tudhatja!

Okos ez a Cuarón! Ennek ellenére a film megszegte a fizika érettségi tételgyűjteményben lévő összes törvényt. Amúgy nem lett volna ez rossz film. Ha el nem basszák. Viszont nem értem a SciFi kategóriát. Mert a műfaj egyik ágába sem fér be igazán, hacsak a megvalósítás idiotizmusát nem tekintjük a valóságtól mérhetetlenül elrugaszkodott, tudományosnak tűnő spekulációnak.

Már csak azt kérdezném meg, hogy egyetlen egy volt NASA alkalmazottra – ne adj ég, űrhajósra – sem volt költségvetése Hollywoodnak, ki beleszólhatott volna a faszságokba? Vagy ott volt, csak be volt nyomva?

Nem baj, szeressétek. Lesz@rom…

Facebook Twitter Tumblr
Tagged with →  

22 Responses to Zap és a Gravity…

  1. szerint:

    Egy előítéletekkel teli, morcos segg vagy. 🙂
    Amúgy a sztori zéró, fizikát senki nem tanult, de a látvány az nagyon klassz. Ebben a filmben nincs semmi, csak a látvány. Negondolkozzál.

  2. Krisz szerint:

    Apukám, nem a NatGeo-t nézted, hanem egy mozifilmet. Nem szóltak? 😉

    „A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be.” (Wikipédia)

    A scifi műfaj pont ezért megfelelő erre a filmre, sőt szerintem sokkal inkább passzol, mint ahhoz a filmhez, amelyikben kék színű nagyfarkú izék ugráltak csillagvirág esőben. Persze az is nagyon szép, de az inkább csak egy mese.

    Ami viszont mindkettőben ugyanaz: eléd varázsolni egy világot. Csak az egyiknél meg sem próbálják a valóság illúzióját felépíteni, a Gravity pedig szerintem ebben nagyszerűbb, hogy már majdnem elhiszed (hacsak nem vagy fizika prof vagy néztél túl sok pasi csatornát), hogy ez itten a valóság. Ez a laterna magica 😉

    (a film mondanivalója és az, hogy a rendező szavak nélkül is eléri, hogy megértsd, mi a mondanivaló, az egy külön misét megérne…)

  3. Zaphod szerint:

    Na, az a bajom a világgal, hogy ez a szar, a nyitóhétvégén 55 millió $-t hozott a készítőknek, a 2009-es Moon, ami az évszázad legjobb SciFi kamaradarabja, 157 ezer £-ot.
    A Mon esetében eszembe sem jutott volna megkérdőjelezni bármit, pontkurvajóvolt az egész cucc. Erre jön egy filmes McDonad’s, olyan ősök után, mint a 2001:, Apolló 13, Moon, Sunshine (sssz….őőő…), Pandorum, meg még mittoménmi, és mindenki ledobja az arcát miatta..

    Hé, világ! Heeellllóóóóóóóó!!!!

    • Krisz szerint:

      Aha… szerintem a lényeg nem ment át. A fenti filmek mindegyike korszakalkotó, profi munka. DE: ezeknél mind nézem a sztorit, érdekel, hogy mi lesz – de nem vonódok be.
      A Gravity-ben az volt a zseniális, hogy ott ültem a moziban és szétparáztam magam, de úgy igazán, folyamatosan 100 percen keresztül, hogy mindjárt fejbevág egy aszteroida és meghalok… vagy elfogy a levegőm és meghalok… vagy elsodródom a Földtől és előbb-utóbb meghalok… én magam voltam a film főszereplője, akit egy dolog foglalkoztatott, jussak haza a p*csába. És nem hallottál telefoncsörgést, zacskózörgést, mert mindenki mozdulatlanul ült a Corvin nagyteremben! Lehet, hogy ez LCD képernyőn át nem jön át, de moziban kb. 20-30 év óta szerintem ezt senki nem tudta elérni…

      • Sir Artemon szerint:

        Egyetértek. Mindenki síri kussban volt, és én is beparáztam párszor.
        Egyébként, transzperszonális pszichológiai tudatkutatások alapján a film egy az egyben a magzatkori és születési állapotokat mutatja be, fűszerezve kis reinkarnációs habbal is. Ez egy hatalmas metafora! Nagyon ott van!

        • Krisz szerint:

          Úúú, most hogy mondod, tényleg az is benne volt. Sőt, lehet, hogy pont ezzel, egy univerzális (mindenki által átélt, így ismert), de tudatalattiba lesüllyedt témával manipulálva tudtak hatni ennyire a nézők érzelmi állapotára? Mindezt drogok nélkül. Zseniális! Zap, kár, hogy ez a trip Neked kimaradt 😉

          • Sir Artemon szerint:

            Krisz, nem vagyok biztos abban, hogy tudatos manupiláció volt ez tőlük. Főleg, mert a Földre leérkezni a szférákon át, a súlytalanságból a gravitációba ezek analógiás folyamatok. A psziché örökérvényű tapasztalatai, ami konkrét fizikai síkon is ugyanígy képződik le. Ez egy fajta fraktálelv, amit kvantumfizikai síkról metafizikaira lehet visszavezetni. Az új term.tudományos és tzdatkutatási eredmények nagyon hajmeresztő párhuzamokat húznak meg, ami cáfolhatatlan, mégis merész az analógiák terén. Ez olyan, hogy az Alien látványterveit, és szörnyét megalkotó fantáziák is abban a magzati és születési traumákban találkoztak tudatküszöb alatt, amit akkor tudatosított mindenki, mikor a transzperszonális pszichológia atyja, Stan Grof és az alien tervezője Hans Rudolf Giger Svájcban egy LSD kutatás kapcsán találkoztak, és Grof felismerte a páciensei traumatikus képi világát Giger alkotásaiban. Csak Grof a traumák okait és terápiás útját is felismerte. Azt is, higy Giger képi világa melyik fázís mely elakadásainak elaborációs eredménye. Szóval, utólag lehetsz okos. Az alkotás folyamata egy máaik tzdati működéssel hozza fel az igazság egy más minőségeit. És a válaszom, hogy igen, szerintem a sikerének két oka van, a realisztikusan, szinte kézzelfogható szenzoros ingerekkel megalkotott archaikus képi világ, amelybe a személyest mindenki be tudta tudattalanul kapcsolni, anélkül, hogy bármelyik szintet tudatosan erőltette volna a dramaturgia, mégis végigvezette a tudatot több analógiás szinten. Szerintem ezt manipulatív szándékossággal nem lehetett volna megalkotni. Azaz a célja szvsz, nem ez volt.

  4. szasa szerint:

    Minden tiszteletem a tiéd, hogy rábírtad venni magad a megnézésére. Nálam ott elhasalt a film, hogy azt mondja: scifi, sandra tullock és dzsordzs clooney. Ez a 3 szó egy mondatba már kicsapta nálam a biztosítékot.

    • Sir Artemon szerint:

      Igazad van, nem metafora, hanem egy ex- és implicit allegória. 😛
      Gáti Bence, Integrál Akadémia, előadások a magzatkorról és a születés fázisairól. Utána majd egyetértesz.

      A többi film metaforikus élménykomplexumát nem tudom megítélni, mert nem láttam. Lem Kudarc c. könyve azért odakent a padlóhoz, bár fogalmam sincs miért. Hasonló vitám meg a Pszinopszison volt a Mátrix kontra Stalker kapcsán, hogy melyik jobb sci-fi, és mélyebb, és metaforikusabb.

      A Gravity még az én Kétlábonjáró Racionalitás pasimat is lenyűgözte, mialatt a Prométheuszt pl. egyáltalán nem tudta érrékelni. Pedig az is csupa metafora, az egész alien sorozat meg egy allegória… Ez van, racionális tudás és fantázia, két különböző agyféltekés tevékenység. Zap, Neked valami működéskiegyensúlyozásra volna szükséged néha. Talán az a baj, hogy ha egy echte paseknak vmi túl racionális, lecsapja az irracionális tartományt a biztosíték. Ha meg túl irracionális, működésképtelenné válik a teljes agya.. Ehhehehehe.. 😀 😛

  5. SzabóJoci szerint:

    Na, hello.
    Örült vagy. Csatlakozom az előttem szólókhoz, ez mozi. A látvány üt, és igen Én elkövettem azt a hibát, hogy moziztam, de ha lehet, még pótolom. Látni akarom szépben is. Egyszer csak vége lett, és szinte észre se vettem. Tudod, volt az amikor a kamion kergette a kiskocsit, igazából nem szólt semmiről, te mégis izgultál. 🙂 Szasa nézd meg, mert szép. A fizikát meg felejetsd el mozizás közben. Máskor is. Van miért. De hogy ez a penge 2 milyen szar lett ennyi év után. 🙂

  6. Zaphod szerint:

    Várjatok, még valamit akartam írni du. , de sűrűsödtek az események.

    Jah, azt, hogy metafora a tököm!

    Nem, állj! Úgy kezdtem a posztot, hogy totál elfogadom, hogy az egész földön, mindenkinek tetszett a film. Szubjektív műfaj, nem kell vitázni arról, hogy jó volt, vagy sem. Ugyebár.

    Én nem szeretem, mert SZERINTEM szar volt. Érzelmi állapot, meg katartikus (mondott valaki ilyet? Nem? Majd fog…), meg magzatkori… Ha ez a moslék így átment, akkor nektek a Végjáték végén a földön hemperegve kellene kiszáradásig könnyezni, hiszen akkora katartikus döbbenetet, mint hogy az az Ender Wiggin, ki hiperérzékeny a külvilág rezdüléseire, a tizenéves kamasz kölyök egy másodperc alatt a mennyekből a pokolba zuhan ahogy rádöbben, ő most ezreket küldött halálba azért, hogy pár pillanat múlva kiirtson (akkor még úgy tudta) egy egész fajt… Nah, ennél nagyobb katarzist SciFi író még nem baszott a világra. Ennél hátborzongatóbb, és keservesebb sztorit, ahogy felfedezed az ember (néhol oktalan) félelmeinek átváltozását, valami kontrollálatlan pusztítássál… Nakérem. És ha csak a tizede jött át a filmből, akkor is előbb kéne kiszáradni a toroknak a tátott száj miatti állapottól, mint attól, hogy Szandrabulok ordas faszságai közepette oda zuhan, ahonnan jött.

    Én egyébként nagyon szeretlek titeket, senkit nem célom behúzni, meg pííísz, de csak szócsép további magasztalása ennek a cuccnak, mármint a szerintem. 😉

    Penge 2? Az régen nem volt szar? 😀 😀

  7. szerint:

    Eh, az nem lehet, hogy inkább iszonyatosan berúgunk? Csak így OFF kérdezem.

  8. Zaphod szerint:

    Érted, Zé!

    Ahelyett, hogy a csaj asszondaná, basszuk már ezt a témát, rúgjunk be, azt jóvan, mert az egy tők, hót eccerű tevékenység, melyben kevesebb hányinger keletkezik, mint amúgy a mindennapjainkban, elkezd megint olyan nyelven beszélni, amit akkor sem értenék meg, ha 12× újraszületnék, tök más génekkel.

    Hhheeelllllóóóóóóóóóóóóóó!!!!
    Én vagyok a Zaaaap, az eccerű!
    😀

    • Sir Artemon szerint:

      Alapvetően nem iszom alkoholt, tudhatnád. 😛
      Kellemtken mellékhatásai vannak a testben létemre vonatkozóan..

    • szerint:

      Hát ti ketten annyira hülyék vagytok, hogy az már világszám.
      😀 😀 😀
      Én mindenesetre piálni fogok a következő Black Hole Fesztiválon, és iszonyúan jól fogok szórakozni azon, hogy ti elvi síkon vitatkoztok. Keressünk időpontot.

      • Zaphod szerint:

        Nekem bármi jó, mi nem február, március, április, május, jún…. 😀

        Szóval, bármikor, csak ne februárban. 😉

    • Sir Artemon szerint:

      Egyébként, most olvasom, miket írkálsz, hogy Te vagy Zap, az eccerű. Drágám, ha eccerű lennél, ez a blog nem létezne, és nem vitatkoznánk sci-fi alkotások katartikus hatásainak nívóján… Pff… Paradoxon.

      Lehetséges, hogy én már annyi katartikus hatásban részesültem földi viszonylatokban hóttt egyszerű körülmények között, egy fej-két kar-két láb-egy törzs földlakókkal, hogy az ingerküszöböm már totálisan máshol húzódik a témára.
      A félelmek generálta emberi tettekkel mindig csak a baj van. Napi szinten találkozom ilyen pokolbeli zuhanásokkal, talán ezért nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget az emberiség, és/vagy egy másik kozmikus faj kiirtásának, mint egy magzat elvetélődésének.

      Gyertek velem Tenerifére inkább! Életem legjobb helye eddig! Vissza akarok menni, haza sem jönni…

  9. szerint:

    Ja, hát szerintem nekem legkorábban április. 🙂

Leave a Reply

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com