Életem legnagyobb baklövését követtem el tegnap, minek következményeként szétcsesz az ideg, de rendesen.

Zap! Soha ne menj be úgy egy rég várt filmre, hogy már az elején nem látsz ki a fejedből, és a 118 perc 90%-a azzal telik, hogy koncentrálsz arra, el ne aludj a moziban.

Fingom nincs, hogy milyen az új Total Recall. Még jó, hogy (most visszanéztem) csaknem másfél éve várok a bemutatóra. Baszott idegesítő. Arra emlékszem, hogy Kate Beckinsale egy dög, kurva sokat lőnek, és ez is csak a novella alapötletét teszi magáévá.

Így hát nincs vélemény. Na jó, de van! Te tudod azt például, hogy ha beírod bármely keresőbe a Total Recall nevet, választasz a magyar nyelvű hoppárék közül, akkor kapsz kb. 160ezer találatot, miben a következők szerepelnek: Philip K. Dick, Paul Verhoeven, Len Wiseman, Arnold Schwarzenegger, Colin Farrell, Emlékárusítás nagyban és kicsinyben. Van még benne rengeteg sztori a filmekről, kritikák (azokat nagyon tudunk…), elemzések, elhangzik a Cyberpunk is. Viszont….

A Cybepunkról jut eszembe. Aki az utóbbi, majd’ 20 évben a szájára meri venni a Cyberpunk szót úgy, hogy összefüggésbe hozza bárminemű mozival (mit Európában bemutattak), annak ki köll verni a fogait, hacsak a mondatai nem ennek temetéséről szólnak. A Cyberpunk az 1995-ös Johnny Mnemonic című mozival ért a filmes magasságokba, majd azzal is veszett ki. Philip K. Dick pedig csak karcolgatta ezt a műfajt, igazi mestere pl. William Gibson volt. Egyszer, ha majd megöregszem, és megtanulok írni, akkor összerakok egy igazi posztot a Cyberpunk fantasztikus világáról, és lesz benne sok keser amiatt, hogy kihalt a cucc.

Mi a bajom a filmkritikákkal? Az, basszus, hogy ha valaki erre adja a fejét itthon, akkor előveszi azt a magyar wikipédiát, mi eleve totál hiányos, onnan kimásolja az adott film témájához kapcsolódó szöveget, bemegy még máshová is lopni egy kicsit, és mindjárt szakértő lesz. Olvasott szakértő. Meg ő most megmondja a tutit… Ömlik az a szemét a magyar weben. Csak bele-bele olvastam az új TR kritikáiba, és még véletlen sem vezeti fel senki a novellát, annak sztorivonalát, azt, hogy miben különbözik mindkét film. Adaptációról hadoválnak, anélkül, hogy bárki utánanézne, mit is jelent ez a szó valójában.

A HVG-n (most olvastam) Rácz András egyenesen vért hányt a filmtől, és annyira besokkolta magát, hogy még a Különvélemény (Minority Report) című mozit is Különjelentésnek írja.

A TR mindkét mozija ugyanis sokkal közelebb van az egyéni interpretációhoz, mint mondjuk egy szabad adaptációhoz. A fő vonulatot megtartotta mindkét rendező, a háttér átalakult. Miért ne? 1990-ben ritka dolog volt más bolygóra utazni (ha a „B” kategóriás mozikat nem nézzük), hiszen zabáltuk a Mélység titkát, benne voltunk a Szellemirtók őrületben, Vissza a jövőben is futott, nem is beszélve a Terminátor, Predator őrületről, az egyedüli bolygóközi utazásos cuccok a Star Trek mozik voltak. Irány hát a Mars. Most utazunk az űrben, ebben nincs hiány, hisz ott van a Prometheus, John Carter, az új Star Trek, Green Lantern , Predators, Pandorum, Moon , Avatar, de ugyanennyit kapunk a sárgolyónkon zajló fantasztikumokból is, viszont az Avatar bezúdította közénk ismét, hogy mi vagyunk a leggyilkosabb bolygópusztító lények a világegyetemben, és mindig a sajátunkkal kezdünk, hát miért ne legyen a helyszín csak a föld? Ez most a trend.

Szóval, most még biztos rengeteget írhatnék a filmről, Philip K. Dick rémálmairól, és ócsárolhatnám azokat, kik véleményezik szakértőként ezt a mozit, de ahhoz végre látni kéne egyszer, úgy igazán.

Azt hiszem az egész holnapi napot végig kéne aludnom…

Tagged with →  

11 Responses to Total Recall – majdnem….

  1. Krisz szerint:

    Ben Affleck, mint rendező? 😉

  2. szerint:

    Nem vagy még elég öreg? Csak azért kérdezem, mert elolvasnám azt a tisztességes Cyberpunk posztot. 🙂

    • Zaphod szerint:

      😉 Még fiatal vagyok!!!

      Az van, hogy a Cyberpunk nagyon közel áll, és nagyon komplex elmagyarázni. A scifi olyan ága, az irodalmával, (egy-két) filmjével, képző-, iparművészetével, mibe nagyon bele lehet szerelmesedni, hisz dugig van fantáziával, izgalommal, de mindezt átadni, elmesélni?

      Írd le egy olyan embernek az ibolya illatát, ki képtelen szagolni… 😉

      • szerint:

        Jajugyanmár! Akkor egy sort se lenne érdemes leírni a világon senkinek! Pont az a lényeg benne, hogy meg tudd mutatni, amit nem látott az ember. Add kölcsön a szemed. Akkor is ezt csinálod, amikor fotózol nem?
        És persze, hogy fiatal vagy. Még akarsz ejtőernyőzni. 😉

        • Zaphod szerint:

          Akkor is ezt, mikor fotózom, illetve egy kicsit más.

          Ha mondjuk fotózok (színhelyesen 😀 ) egy levendulaföldet, hol egy Playmate modell hempereg egy szál semmiben, akkor a közönség teljes egészéből érzelmeket váltok ki. Van aki a levendulára nyáladzik, van ki a modellre, van ki vet egy keresztet a levegőbe, és elátkoz szörnyű tettem miatt.

          Node! Ha megmutatom ezt a képet http://craphound.com/images/exsteaminate_2008-03-15.jpg , akkor mi is történik? 10ezer emberből 9999 néz ki a fejéből, és talán egy van, kivel egymás hasát fogjuk a röhögéstől. Mi kellett hozzá? Doctor Who és egyben Steampunk rajongó legyen az illető.

          Ha megkéred, hogy magyarázzam el a fotót, akkor passz. Hulla fáradt, vagy buta vagyok hozzá. 😉

          Ezeken kívül, még nem mondom, hogy soha nem fogok írni róla, csak kell hozzá idő, lazaság, meg fegyelem, mivel ahogy elkezdek dumálni a Cyberpunk témában, menten elkezdek nyáladzani a Steampunk cuccok iránt, és akkor egy pár napig felrobban az agyam, mert azon töprengek, hogyan alakíthatnám a cuccaimat ilyen stílusra, és miként lehetne ezt az egész műfajt újra feléleszteni hamvaiból.

          Már most érzem a nyomást az agyamon, kezd hatalmába keríteni az őrület… 😀

          Nézd meg pl. ezt a noteszgépet: http://www.toxel.com/wp-content/uploads/2009/07/steampunk05.jpg

          Ááááááhhhhgggrrrr….. 😀

  3. Sir Artemon szerint:

    Szerintem a Cyberpunk – amit nem igazán ismerek, és nem is okoskodni akarok, és nem nézek most utána az okosságoknak, csak majd ha megírtam ezt -, a Neurománc-on keresztül tök jól megérthető. Ezt Gibson írta. Nekem hasonló volt a Kurt Russell-es Menekülés New York-ból is, ami ugyan nem volt olyan átütő, mint a Johnny Mnemonic, de nekem tetszett. S ha már itt tartunk, szerintem a Mátrix is karcolja a témát, csak már több modern cuccal, bár a jövőbeni lepukkantság, a mindent elöntő technokratizmus, amely az emberi oldalt teljesen leállatosítja, míg a technológiát úgy kezeli, mint egyszerre szentet és profánt, amivel egy pöcegödörré változtatjuk az életterünket, egyúttal megváltjuk az embert a saját lépességeinek kiterjesztésével – ami számomra definíciója ennek a stílusnak -, szóval, ezek a hangulatok ebben a filmben is megvannak. A Szárnyas fejvadász egy az egyben az, és szerintem a René Russo-s Freejack is egy az egyben az, és ami szerintem kurva jó Mick Jaggerrel az egyik főszerepben. Dredd Bíró is karcolná a témát, de elég komolytalanra sikerült. S biztosan van még pár tucat film, amit láttam, de most nem jutnak eszembe.
    Minden esetre, megvan a sajátos hangulata a témának. És Jules Verne mint előfutár is idekapcsolható lenne, csak ő egy szebb jövő akart e mögé látni. Hja, persze, az Őrült Stone, avagy 2008 a patkány éve, szerintem ez is annak indult, csak elcsúszott a miszticizmusba. De ettől függetlenül hangulatra tökre Cyberpunk.

    • Sir Artemon szerint:

      Ja, és a korai James Bond(ok)nak is van egy cyberpunkos beütése, találjátok ki, melyiknek!

    • Zaphod szerint:

      ŐŐő…. szóval a cyberpunk látomás, egy lehetséges jövőképről, de bizonyos szabályok között. Vékony a határvonal a sci-fi és a cyberpunk között, és sokan félreértelmezik.
      Hogy közelebb juss a témához, hát keverd össze a Brazilt, illetve a nyers mondanivalóját, a komikumot nélkülözve, a Johnny Mnemonic című mozival.
      Látomások a jövőről, de nem elrugaszkodva a valóságtól, csak a jelenlegi technológiai fejlődésünk van továbbképzelve, az emberiség történelmének ismétlődő hülyeségeivel egyetemben. Nincs benne robotok átveszik az uralmat, színtiszta programként üzemelődés egy virtuális térben, szóval semmi nagy durranás, és pont ezért nagy durranás. Egy vékony rész a sci-fi rohadt tág műfajában.
      És poén nem más, minthogy a gyerekkorunkban olvasott művek, lassan életünk részét kezdik képezni anélkül, hogy felháborodnánk, tennénk ellene.
      20-30 éve kezdték szajkózni a nagyok a tech vállalatok összeolvadását, (meg kell nézni az M$, Google, Facebook felvásárlásait az utóbbi évtizedben), Kína előretörését a technológiában (30 éve annyit tudtunk kínáról, hogy ott a nagy fal, meg sok a rizs, és sok a kommunista), a kormányok, a nagyvállalatokkal közös ellenőrzési őrületét (amcsi globális ellenőrzés a web felett, a német, francia őrület a szerzői jogvédelem ügyében pl. ACTA, és egyéb egyezmény kezdeményezések, mik semmibe kívánják venni a web, az egyén szabadságát, telefonok nyomon követése, google története, ki mindent tud az életedről, még akkor is, ha nem használsz számítógépet lásd: goggle maps…). Minden jóslat itt van velünk, az életünkben, azzal a jelszóval, hogy így egyszerűbb lett a világunk.

      Persze, ez igaz, de ki tartja a kapukat a technológia készítőivel, irányítóival szemben? Azokat a kapukat, mik ha átszakadnak, akkor az összes jóslat beteljesedik.
      Minden rémes jövőkép itt van a sarkon. És nem, nem vagyok paranoiás, de tudom, ahogy Verne látomásait nem lehetett megállítani, úgy mondjuk Gibson jövőképét sem lehet, és csak az a kérdés, mikor jön el. Nekem erre a válaszom az, hogy akkor, mikor az egész bolygó lájk nemzedékké válik, mindenki Android oprendszert használ, és a web ismeretét úgy kezdik tanítani a sulikban, hogy “És akkor az első napon isten megteremté a Google-t….”

      Sokan röhögnek ezen, sokan érvelnek ez ellen pont az informatikai vállalatok által gerincvelőig lenyomott reklámszöveget visszamondva. De nem baj. Még vannak nyitott szájak, még meg tudunk buktatni egy ACTA törvényt, még vágyunk arra, hogy a google mellet megjelenjen más alternatíva.

      A “meddig” a kérdés….

      • Krisz szerint:

        Nekem a cyberpunk azt mutatja meg, hogy a gépekkel és a technológiával nem lesz boldogabb az ember – sőt… minél inkább mesterséges, élettelen környezettel veszi körbe magát, annál magányosabb és kiszolgáltatottabb lesz. És ez ellen megpróbál lázadni – ami látszólag úgy tűnik, hogy a rendszer és a gépek elleni harc, az valójában a saját belső csatája. Sőt, a gépek és a technológia ember-telensége a kontrasztot erősíti és rámutat, hogy az élet kérdései ugyanazok, bárhol, bármilyen “szép új világban” is élj… Filmekben kevés, de japán anime-kban viszonylag sok cyberpunk alkotás van. Valahol ez érthető, ők már most kicsit cuyberpunk-világban élnek 😉
        A steampunk laptop meg nagyon menő, bár nálam még mindig a gőzgép által hajtott (első) vibrátor a favorit 😀

      • szerint:

        De. Talán kicsit paranoiás vagy. 😉 Ettől függetlenül mindig és minden ember privát életében is a meddig a kérdés. Úgy tűnik, az ember mindig ezt kérdezi, de igazából sosem szeretné tudni a választ.
        A laptop az valami gyönyörű! A Krisz által említett gőzmeghajtású vibrátoron kicsit elméláztam… balesetveszélyesnek tűnik, bár az is igaz, hogy ebben az esetben a forró éjszaka garantált. 😀 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com