Tegnap annál a szutyadvány T-home ügyfélszolgálatán…

… 1óra 37perc várakozás után közölte a pali, hogy a 6 oldalas felmondónyilatkozatomat át tuja venni, de az átvételt nem tudja hitelesíteni (értsd: nem írja alá, pecsételi le az átvételt). Mondom akkor mi akadályozza meg, hogy ne kerüljön a kukába? Erre nem tudott mit válaszolni, csak annyit mondott, hogy nincs lehetősége a hiteles átadás-átvételre. Mondom, van! Mondja, nincs! Mondom, van! Akkor ő majd megy, és megkérdezi. Ment. Megkérdezte. Majd visszajött, feje a vállai között, és előveszi a pecsétet.

Ezek az apró győzelmek az életben.

Az ebben a pláne, és azért fordul szürreálisba ez az ország, mert nem azokat a dolgokat tekinted győzelmeknek, ahol mondjuk megküzdöttél az oroszlánnal, felépítettél egy hidat, megszüntetted a nyomort, kiharcoltad a világbékét, hanem azokat, ahol érvényesíteni tudtad az alapvető jogaidat.

Nagyjából mindenkinek másfél órás volt az ügyintézőre várás. Az én ápoltam mellett ült egy másik. Olyan 170 magas, hízásra hajlamos, szemüveges pali. A sztorit nem hallottam, mert közöm nincs hozzá, a sajátommal voltam elfoglalva, de a sztorira való reakció beégett. Odament hozzá az ügyfél. Az ügyfél csendes, udvarias, némiképp megszeppent, 60-as fazon lehetett, akinek fogalma sincs.

Gyakorlatilag, mióta a tele-kommunikáció átlépett a tárcsázós, meg pénzbedobós telefonokon, azóta senkinek nincs fogalma a mögöttes technológiáról, és az ahhoz tartozó 134 oldalas, kisbetűs szerződésekről. És ez így van jól. Mármint, egy jól…. azaz egy működő társadalomban NEM kell tudnod ezekről, hisz megvan az egyensúly a szolgáltató, és az ügyfél között. Ha mindenki teljesíti azt, amit vállalt, akkor tuti a buli. Ebben az országban a szolgáltatók nem-, vagy rossz minőségben való szolgáltatását nem tudod bizonyítani, mert nincs egy olyan működő szervezet, mi a szolgáltatók felett állna, és jókora hatalommal bírna felettük, akihez a becsapott, átvert ügyfél bizalommal fordulhatna.

Szóval, az ügyfél előadta sirámát, majd egy olyan ügyfélszolgálatis reakciónak lehettél szemtanúja, hogy én ismerek olyan palit, aki átnyúl, egy kézzel kihúzza az ügyfélszolgálatost a pult mögül, és miután végzett a nyilvános megaláztatás felett érzett feszültséglevezetéssel, odahúzza az európark nevezetű kupleráj emeleti korlátjához a fazont, majd átlöki. Hát neked a kurva anyádat! Még most is szégyellem magam, hogy nem avatkoztam közbe, mert egy olyan dolognak voltam szemtanúja, mi megengedhetetlen itt, Európában. És miközben ott álltam, ilyen, vagy hasonló színvonalon folyt a kommunikáció az ügyfelekkel.

Ezúton is szeretném elmesélni minden magyar telekomos, pult mögött fasztverő parasztnak, vagy hülye picsának, hogy ha odamegy hozzád egy mamóka (élő példa) aki azt sem tudja hol van arccal előre, csak abban biztos, hogy bár késve, de befizette kicsiny csekkjét, és nagyon szeretné, hogy az az egyetlen megmaradt, kikapcsolt szórakozása ismét elérhető legyen az ünnepek alatt, és te látod, hogy a befizetés megérkezett, akkor ne azt mondd, hogy 72 órán belül vissza lesz kapcsolva, hanem EMELD FEL AZT A KIBASZOTT TELEFONT BAZDMEG, és kapcsoltasd vissza a szolgáltatást. Lehet, hogy ez nem tartozik a munkaköri leírásodba. Lehet, hogy ezzel megszegtél két szabályt. De EMBER LESZEL, bazdmeg. És ennél fontosabb dolog nincs a világon. Ez mindennek az alapja.