Vége az évnek. Igen, azt hiszem, hogy nekem csütörtökön volt az évvége. Az elmúlt két nap a romok összetakarításáról szólt, a rendezetlen rendbetételéről, a szemét kihordásáról, eltüntetéséről szólt. E mellett zabálásról, döglésről, véletlenszerű kávézásokról, és rágyújtásokról. Az év nem volt könnyű. Az utóbbi négy hónap pedig valami Ckank féle őrült rohanáshoz volt hasonlítható.

Feldolgoztam a fotóimat (ki is dobtam vagy 900-1100 képet), a számláimat (mind kidobtam volna), különböző céges papírokat, szerződéseket, megállapításokat (sokkal kevesebb munkával járt volna, ha felgyújtom a kéglit, és kihívom a tűzoltókat), nézetem NFL-t, tippeltem F1-re, és aludtam. Ez nem is tudom hogy fért bele az elmúlt 48 órába. Mondjuk az alvással még bajom van, de maradt az évre több mint 3 hét szabim, szóval…most kellett volna kivenni, és a végén még helyreállna minden.

Hirtelen van egy fogadalmam. Soha többé nem csinálok végig szabi nélkül 9 hónapot. Az utolsó kettőben – főleg a végén – már súlyos tüneteket véltem magamon felfedezni. Gyakorlatilag minden második embernek fel tudtam volna tépni a torkát. Minden első meg nem érdekelt. Csak a nagyon közeliekkel próbáltam meg emberi maradni, és ez szörnyű. Belülről elfáradni szörnyű. Az nem maradhat következmények nélkül.

Kell egy véletlenszerű kávé!

Szerettem volna eljutni idén még pár helyre az országban, de nem jött össze. Kezdem azt érezni, hogy jobb is, mert csak egy kihúzandó pont lett volna, megélés nélkül. Ki kellett volna próbálni jó kajákat északon, meg nyugaton, Trackwood is kimaradt (bár látva a képeket, meg olvasva a sztorit, talán megéreztem, hogy nem is kéne bevállalni) a DTM-el egyetemben. Be kellett volna tervezni idénre a hegyhátszentjakabi Belsőség találkozót, és még ki tudja mit… Mondjuk tudom, de ahhoz semmi közöd. Sebaj! Pár nap/hét múlva kezdődik számomra az új év. Addig kell némi nyugi, szunya, lazítás, mert kibaszott sok meló vár rám azért, hogy… de ez most nem érdekes…

20 Responses to Takarítás, rendrakás, hol is vagyok most?

  1. szerint:

    Nem tudom, ez milyen időszámításban új év, de mindegy. Lazíts, aludj. Ha legközelebb megyek arra, veszek neked egy liter kávét. Sir Artemonnak is. Kávéba fojtva.

  2. Sir Artemon szerint:

    Azért azt megnézném, hogy ezt végigcsinálod, mint a Statham… Főleg a szőkét megfarkalni a kiskínaiak szeme láttára az utcán…
    Én is lomoltam. Kapcsolatokat. Legfőképpen. Mert az ingatlanok számát és a hozzá tartozó kulcsokat effektíve nem sikerült redukálnom, csak szaporítanom. Azzal szembenézni, hogy ad egy, kikre számíthatok, ha segítségre van szükségem, vagy szívességet kell kérni, ad kettő, kik azok, akiket érdekel, hogy mi van velem, ad három, kikkel tudok együttműködni és kikkel nem, és hogy mikor jön el a fordulópont, amikor az illetők hatalom-kiszolgáltatottság alapján nem nézik tovább, hogy mik az érdekeim, én meg csapdába esett vadállatként menekülnék ezekből a helyzetekből, na, az érdekes eredményeket hozott… Nem mondom, hogy nem fáj(t).

    • Zaphod szerint:

      Egyébként amikor kiposztoltam, akkor leesett, hogy egyből erre fog valaki (mondjuk te!) ráugrani, és nem arra, hogy miként ugrok ki egy helikopterből ernyő nélkül a város felett…

      Kapcsolatokat lomolni pedig kell. Többször is. Ez nem épp a kapcsolatok hibája, mert ilyenkor felteszi az ember a kérdést: “Hogy lehettem akkora hülye, hogy….” 😉

  3. szerint:

    Na, kell neked sámánokkal szóba állni! 😉 Zap meg elég őrült, nem kell biztatni.

  4. szerint:

    Mondhatni elsámánozta az időt. 😉 🙂

  5. Sir Artemon szerint:

    Elszállt, nem írom újra… Valami platform kellene, hogy ilyen blogos cuccaid kapcsán normálisan, és nem nagy közönség előtt tudjak Veletek kontaktálni…

    • szerint:

      Majd Zap ír nekünk egy platformot. 😉

    • Zaphod szerint:

      Hogy mi kell neked? Platform? Hát, talán valamelyik bontóban fel lehet lelni mondjuk egy IFA platformot. Vagy az plató? Mindegy, az is jó! Arra is lehet krétával…
      Amúgy nincs itt nagy közönség. Mi hárman vagyunk itt. Na jó, négyen. Amúgy kutthja sem teszi ide be a lábát, a webes botokon kívül, szóval akár fedetlen felsőtesttel is ülhetnék itt.

      • Sir Artemon szerint:

        Zé, Krisz, Rainmagic, szabojoci, ymus, Te, és még pár tucat ismeretlen, akik próbálnak csevegni Veled, de sosem reagálsz rájuk. Szerintem, ez több, mint 3-4. Amúgy, nem mintha zavarna, csak néha a magánvéleményemet összekeverik a szakmai szerepeimmel, és az nem tesz jót a biznisznek. By the way, Nektek tudok csak ilyesmikről beszélni, minthogy rája jöttem, az ismerősök 99,9 %-a nem is ismer engem igazán. Vagy a fene sem tudja, milyennek lát. Az megvan, hogy milyen az, mikor a kapcsolatokat annak alapján éled meg, hogy mások mit jelentenek Neked – szerencsés esetben ezt igyekszed azért tudtukra is adni -, és közben egyáltalán nem vagy tisztában azzal, Te mit jelentesz nekik, milyen vagy a szemükben, és a kapcsolat reális szintjei effektíve emiatt megélhetetlenek? Csupa projekció..
        Szóval platform kéne, mert mobilról szar gondolatokat megosztani egy nyomi böngészőben…

  6. szerint:

    Hé, most akkor átalakulunk ilyen kámingáut szekcióba? Neeeee, könyörgöm, olyan békés volt ez itt.
    Zap: Amúgy szerintem nem hárman vagyunk, múltkor pölö megosztottalak, és lett mingyán egy kis funclub a facebookon. Szóval több, mint három, az biztos, úgyhogy a pólódat ne vedd le. 😉
    Sir Artemon: te meg ha kinyaraltad magad, nyargaljál le vidékre, mer’ baszki egyrészt felét se értem annak, amit írsz, másrészt meg ma délután valami pszichológushoz megyek, mert … nem miattam, gondolhatod, én tök tisztában vagyok az agybajaimmal. Mindenesetre elközelgett a vég, hogy tömör legyek.

    • Zaphod szerint:

      Most már nekem is kell egy pszichológus, feltéve, ha lehet nála/vele részegen ordítozni!
      Másnap majd bocsánatot kérek….
      Mondom ezt 3,5 óra városban autókázást követően, miután/közben elhangzott a “Ezt nem mondták, hogy kell? Pedig kell! Enélkül nem megy!” miatt. Hogy az a mocskos, büdös, &đ[ÄÄ$]ŁÄßí@#&@Đ@&^ˇ^ˇ& nyát!

      • szerint:

        Mindegy. Mindenről az anyák tehetnek. 🙁
        Nekünk arra a sámánista pszichológusra van szükségünk, aki a fekete lyuk projekt után kávét főz. Feltéve, hogy egyszer ráérünk berúgni is. 🙂

        • Sir Artemon szerint:

          Zé, jelenleg ott tartunk, hogy nem az anyák, hanem már a magzati lét, és a születési trauma. Ennyit tudunk kísérletesen igazolni, de ezt is nehezen veszi be a tudomány gyomra. Aztán ott vannak a transzgenerációs terhek, amik korábban genetikai kódolást sejtettek, de pillanatnyilag ott tart a génkutatás, hogy kiderült, a génállomány is megváltozik a sejtszintű tanulás révén. Még az örökítő anyagokban is. Ami elég érdekes tudományos eredmény. Czeizel erről azt nyilatkozta, hogy egész életében tévúton járt… Szóval, bármit is mondott az a másik mókus, bármivel kapcsolatban is, egy a fontos, ha a legjobb szándékaid vezetnek az utadon, akkor nincs miért rosszul érezned magadat. A szülő a gyermeknek, a tanár a diáknak egy olyan sorszerű választás, ahol kötelező szerepleosztások vannak. Ha totálisan egyformán nevelsz fel két ikergyereket, akkor is lesznek különbözőségeik. Az, ami az egyiknek jó lesz, a másiknak szenvedést fog okozni. Sok dologról konkrétan nem a szülői tettek és szándékok tehetnek, hanem az egyéni érzékenyítettség. A gyerekekkel végzett munka meg egy spontán művészi folyamat. A másik lényre való teljes odaadó figyelmed, és a saját határaid közötti kifinomult, precíziós meló eredménye. Aki ezt művészi szinten csinálja, azt csak az fogja visszaigazolni, ha az a gyerek idős korában az utolsó lehelletével hálát ad az égnek, hogy Téged választott szülőnek. Ennyi. Fel a fejjel!

          • szerint:

            Á, érdemes neked sámánhoz járni, jól van. 🙂
            “A gyerekekkel végzett munka meg egy spontán művészi folyamat. A másik lényre való teljes odaadó figyelmed, és a saját határaid közötti kifinomult, precíziós meló eredménye. ” Ez olyan szép, hogy kiírom a fejembe. Mondjuk annyit módosítanék rajta, hogy ember és ember kapcsolata. És akkor van is a kezünkben egy csodás filozófiai alapvetés.
            Különben nekem nincsenek kétségeim azzal kapcsolatban, hogy nyilván nincsen tökéletes, csak elég jó szülő. Erről Bettelheim olyan meggyőzően ír. 🙂 (Szóval nem zökkentett ki a csaj, csak felbosszantott, mert nyilvánvalóan hülyeséget mondott.)

  7. Sir Artemon szerint:

    Nah, jó. Nincs nyilvános acting out innentől, csak Zap lelkét ápoljuk.
    Zap, wazz, velem ordítozhatsz részegen. Is.
    Zé, jó, megyek, majd kibeszéljük magunkat jól.
    Kávét én előtte szoktam főzni. Vagy teát. Itt van minden, kérem. Néha legszívesebben kimennék sétálni velük…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com