58 perc után azt mondta a csaj, hogy… és akkor lenne itt még valami, és mégis megy az, amit megbeszéltünk az elején (kb. a 4. percben), szóval most elküldött mindent, még kitölt, azt is elküld, de leteszi, jó? És ha még van valami, akkor visszahív.

Jó!

Utálom ismételni magam. Kifejezéseket, gondolatokat, jelzőket. Tényleg nem szeretem, mert a kifejezés legyen valahogy változatos, különleges, izgalmas, egyébként minden tele lenne kurvaanyáddal, és az buta, unalmas, hétköznapi.

De most mondj mást erre, mint “szürreális”, mert nekem nem jut eszembe jobb.

Június 14-én indult minden, és ezt hivatalos papíron tudom bizonyítani, mivel 14-én délelőtt közölte az ügyfeles csaj a Nagy-Testvérnél, hogy gyorsba elküld egy megbízási papírt (megvárta, hogy megérkezzen a postaládámba, annyira fontos volt, és siettünk), mit nyomtassak ki, írjam alá, szkenneljem be, küldjem vissza elektronikusan, hogy minél előbb induljon el a buli.

Megkapom, aláírom, szken, vissza, oké! Jelentkeznek.

Eltelt 2 hét, tele futkosással, ügyintézéssel, szerződéskötéssel, alkalmazottak keresésével, fejvesztéssel, saját melóval, élettel, alvászavarral, millió liter kávéval, sok-sok cigivel. Majd leesik, hogy még mindig nincs telefon, TV, NET ott, ahol már kéne, vajon mi is van a Nagy-Testvérrel.

Múlt hét csütörtökön telefon.

Asszondja nekem – valami hiányzik.
Mondom – nem!
Mondja – jahh, tényleg nem, csak valami miatt nem lett elküldve a megrendelés.
Mondom – nemááá….
Mondja – de, de mindjárt, és akkor most már minden rendben van.

Oké!

Ma telefon, mert hogy tudjam, mikor jön az a szerelő, akinek már két hete itt kellene lennie (ez a procedúra, rendeléstől a kivitelezésig, sztem nem volt össz. 4 nap).

Azt mondja nekem a csaj, hogy jó az ügyfél azonosítóm, meg a jelszavam, de ezen kívül egy darab megrendelés sem fut, mert baj van, felmérték, és nem tudják azt szolgáltatni, amit kiválasztottunk közösen az első ügyfelessel, mert technikai problémák vannak.

Mondom – HHhhheeeee?????
Mondom – Miért így derül ki, miért nekem kell megkérdeznem ezt, miért nem értesítenek, hogy gond van?
Mondja – blablabla……
Mondom – akkor lépjünk túl, ez egy sürgősen megoldandó probléma, és tegyünk a végére pontot, MOST!

Hozzáteszem, hogy semmi különleges dolgot nem akarok, mit is lehetne kérni!? Kell egy kibaszott TV, NET, és telefonvonal (mit riasztóra, banki terminálra, vagy akármire lehet kötni, szóval analóg, azt jóccak). Ezt az egészet minden hülye megérti, össze tudja állítani, el tudja küldeni oda, ahova kell, és mindezt pillanatok alatt ki lehet építeni.

50 perc alatt bazdmeg 3× váltottunk csomagokat, mert az így egyben nem megy, a területen nem lehet létesíteni, nem fér be a csomagba, külön kell rendelni, stb, stb.

Az 58. percben visszatértünk arra a csomagra, mit június 14-én rendeltem.

Most úgy vettem észre, hogy egy kicsit remeg a kezem. Tényleg azt érzem, hogy az egész sztori totálisan el van rugaszkodva mindenféle realitástól, vagy, és esetleg, a valós világunk egy olyan formában jelenik meg mostanság előttem, mint egy őrül forgatag, miből nem értek semmit.

És tudod mi van? Hogy ez az egész őrület azért létezhet, mert én / mi, nem élek / élünk a jogaimmal / jogainkkal. A minőségbiztosítási rendszereiknek hála, az összes kommunikáció az ügyfél és a szolgálat között rögzített. Szóval, bizonyítékaim vannak arra, hogy nem vagyok hülye. Ha, és esetleg, marhára mérges leszek / vagyok eme sztori végén, és bosszúállást fogadok egy okos jogásszal egyetemben, akkor a Nagy-Testvért be tudnám perelni 42 csiiliárd forintra, mert kárt okoztak, mi éppúgy anyagi, mint szellemi.

De senki nem teszi meg, mert örül, ha el tudja az egészt történetet felejteni. És ha senki nem teszi meg, akkor ez a káosz pont ugyan olyan marad, mint jelenleg. Mert mitől változna meg…..

Tagged with →  

2 Responses to T-home (2. rész)

  1. ze szerint:

    Nem valtozik. Csak annyit tudsz tenni, hogy elutazol.
    Nekem egy hete nem faj a gyomrom. Jo, holnap hazarepulok, majd megfigyelem, mikor kezd szorongatni a nyelocsovem kornyeken a nagy hazafisag.
    Meg jo, hogy nem a T-home var a repteren. 😉

  2. […] procedúrát követően). Majd az idő folyamán többször is. Erről az alábbi posztok szólnak: Az indítás, kissé feszülten A szerződés újítás, leállás, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com