Szössz….

– Beszélnünk kell!
– Ne mondd ezt! Amikor a nők ezt mondják, akkor minden elsötétül, és én testrészek között ébredek fel…

(True Blood 03×05. És egyébként az egész egy nagy kalap szar, és tulajdonkép csak azért nézem, hogy pörögjön valami véres, és pocsék a szemeim előtt)

Az élet egy nagy játékos ám. Amikor épp ott csúszol-mászol, és bármilyen férfiatlan, nomeg gyerekes dolog, de jó lenne, ha valaki leguggolna, te elzavarnád, de nem hagyja magát, és már csak azért is, akkor beállít egy volt szerető azzal, hogy eszébe jutott minden szarság, mi vele történt, és mivel én olyan jó hallgatóság vagyok, hát jó lenne összefutni.

Hát kösz, de kösz, nem! Ilyenre kb. annyi szükségem van, mint arra, hogy kitépjék a gerincem, húrokat feszítsenek rá, és eljátsszák rajta Bach, d-moll toccatát, nomeg fúgát.

Kifejezetten rossz hallgatóság vagyok. Érdektelenség homálylik a szememben….

A Californication-t egyszerűen tiltott dolog reggel nézni. Végigkíséri az egész napod. Helyes időpont az este, megfelelő eszközök: Félhomály, fotel, egy pohár whisky, egy cigi, egy papírlap, vagy egy noteszgép, mik segédeszközök ahhoz, hogy a hirtelen támadt, nem oly izgalmas, ámbátor eléggé őszinte gondolataidat le tudd vésni. Vagy legalább egy párbeszédet, mit felhasználsz akkor, mikor elfogytak a szavak:

Törölve

Ugyanis kurvára megmagyarázhatatlan, hogy miért is idéztem be valami olyat, minek semmi köze nincs a világomhoz….