Most akkor kivele!

Aszongya, hogy… menj le, mert átvettek neked egy csomagot. ???? – kérdem én. ???? – jött a válasz.  A csomagot barna kartonpapír borította, apró címkével. Megrázom. Nem csörög, nem ketyeg. Levágott lófej sem lehet benne, mert ahhoz túl lapos. Mondom, menj egy kicsit távolabb – hisz kedvenc alkalmazottam, azt nehogymár az ő arcába robbanjon – nézzük mit takar a cucc.

Ki vette, és küldette el nekem Erin Morgenstern: Éjszakai Cirkusz című könyvét?

 Tulajdonképp kösz, meg minden, meg … szerintem ez életem első postai ajándéka, vagy lehet, nem az első, de most nem tudom felidézni, mikor volt erre precedens. Első körben azt hittem, hogy az Éjszakai Cirkusz egyenlő Rémségek Cirkuszával, mit filmként igen, és nem kellett belehányni miatta a kukába, szóval elég figyelemfelkeltő  sorozat induló darabja, no és John C. Reilly, Willem Dafoe egyébként is a kedvenceim közé tartozik, de aztán nem… Mert ez egy más cirkusz, bár kísérteties a hasonlóság a helyszín, kor, és a varázslatok tekintetében.

Meg aki úgy nagyon ismer, az tudja, hogy évek óta képtelen vagyok nyugodtan leülni, és kiolvasni egy könyvet, mi lehet, valami pszichikai zavar, vagy a büdös nagy kupleráj eredménye (Hazudok! Tavaly, év végén, csaknem egy levegőre felfaltam a két Frei könyvet. De aztán ennyi…). Szóval, aki nagyon ismer, az tudja, hogy ez is a kiolvasni valók népes, porlepte táborát fogja gyarapítani, reméljük nem az idők végezetéig.

Akkor meg van egy titokos rajongóm. De a titokos rajongók meg csak hagynának egy pár sort a könyv borítójának belsején, nem? Tudod, szmáájjli, szívecske, miegymás. De akkor meg nem lennének titokosak.  Dehogynem! Még jobban, mert így ez egy eltévedt postázás, vagy egy titokos üzenet feltételezései között lebegő történet, miről már most többet írtam, mint amennyit benne van a sztoriban. Mint ahogy – olvasva a könyv kritikáit –  Erin Morgenstern is átesett a ló túloldalára a sztorimesélésben.

Rohadék vagy, mert az életem szerves részét képzi a háttér információk összeszedése, és azokból való következtetések levonása, és most ezen ketyegek, ahelyett, hogy gőzerővel dolgoznék. Rohadék vagy, mert nem tudod, hogy emellett, még van egy jelentős ketyegésem, szóval, ha ezeket mind összeszámolom, akkor a fejemben jelenleg van egy egész órásüzlet, mit valami hülye, pont a Big Ben tornyában épített fel. Hozzám képest Pán Péter ketyegő krokodilja bakfitty.

Szóval,  ha  Erin Morgenstern: Éjszakai Cirkusz című könyve – kedves ajándékozó – valami célzatos dolog, mondjuk egy tvájjlájtos szerelmi szálra, hol a két főhős átküzdi magát a próbákon, harcokon a végcél érdekében, és egymáséi lesznek vértől iszamós testtel, akkor azt kell mondanom, bocsi, de …. hhhmmm… hogy mondjam, amit nem mondok…. erdélyi hanghordozással szólva; Ez el lett néződve!

De azért kösz!

One Response to Rejt – éj

  1. szerint:

    Hehehe… Nagyon röhögök. Nem én voltam, bár olvastam is, meg írtam is róla ( http://gittegylet.com/2012/09/24/varazsgomb-fekete-feherben-erin-morgenstern-ejszakai-cirkusz/ ), de nem voltam oda érte. Szerintem tizernéves lányoknak való. Na ezen gondolkodj el, ki az aki rád gondol egy ilyen könyv olvastán. :S

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com