Azon töprengek, hogy mikor ordítottam úgy nővel utoljára úgy, mint ma tegnap.

Nemhogy az időpontot nem tudom, de a személyre sem emlékszem, ki olyan mértékű dühöt váltott volna ki belőlem, hogy ott nyomban nyakat tudtam volna tekerni. Mondjuk kellett hozzá jó pár feltételnek a megléte. 3óra alvás, minimális vércukorszint kávéval történő fenntartása, folyamatos sikertelenség a magyar kereskedelem útvesztőiben, és úgy három és fél óra folyamatos basztatás.

Mindig megpróbálom a határokat betartani. Meddig nem megyünk el. Mikor mondjuk az, hogy kiszállok, mert innentől, abban a környezetben, abban a szituációban mindenki vesztesként távozik, rúg be / ki ajtót.

Akkor szakad el a cérna, mikor nem hagynak kiszállni. Nincs érv, nincs józanság, nincsenek megfontolt mondatok, csak daráló van, mi folyamatosan őrli az akkor már jócskán meggyöngült idegrendszert. Az utolsó pillanatban, mikor már tör fel a düh, és vele együtt a kontrollálhatatlan mondatok, az ember fia vesz egy nagy levegőt, összecsomagol, és távozni akar, méghozzá szó nélkül, mert már mindent elmondott, nincs több, mit hozzáfűzhetne ahhoz témához, mi már három órája is süket füleket próbált elérni.

De nem lehet, baszki! És amikor az ember fia hazaér, akkor még elkezd csörögni a telefon, mi egy hosszú röppálya után valamelyik sarokba landol, és egyéb, számítástechnikai eszközök is valószínűleg rejtett hibákat fognak a közeljövőben produkálni, hiszen érzékeny elektronikával rendelkeznek, mik nem arra lettek kitalálva, hogy ütlegeljék őket.

Én nem tudom, hogy tudod e, milyen egyedül lenni ebben a szájbabaszott világban…

Facebook Twitter Tumblr

5 Responses to ….nem, ehhez nincs cím….

  1. roadtrip29 szerint:

    Geci legyek? 4 nap múlva valentin nap. Szarjuk le együtt.

  2. Sir Artemon szerint:

    Szerintem órákig tartó gyötrés után ordítani valakivel egy ponton jogos. A telefonod nem érdemelte meg, szegény.
    Aztán ilyenkor miért is nem tetszik engem felhívni, hogy kilelkizze magát?

  3. Zaphod szerint:

    [roadtrip29]: Ámen! 😉

  4. Zaphod szerint:

    [Sir Artemon]: Nah, akkor most elmesélek valamit a pasikról.

    Tudod, ez olyan „10 dolog, amit a pasikról tudni kell”…

    Tehát, ennyi agybaj után, semmi másra nem vágyik egy faszi, minthogy kizárjon az életéből bármiféle / fajta női hangot. Ezért menekülnek ilyenkor mondjuk a kocsmákba. Baritonok böfögnek az izzadság, és lábszagban, mit megspékel a padlón száradó sör, köpet, és a légtérben terjedő füstszag, és a maga kaotikusságával egyetemben minden olyan csendes, nyugodt, és békés, hogy már szinte Kánaán.

    😉

  5. Sir Artemon szerint:

    Drága, ha csak e kell neked, hörgök, krákogok, és köpködök mialatt kiöntöd a lelkedet, és ha akarod, hangosan fingok is hozzá. Szivarral meg whiskey-vel pedig elkarcosítom a hangomat is, hogy nehogy halláskárosodást szenvedj a női felharmonikusoktól. Ehhez van pár jó fényképem is, hogy hitelessé tegyem a fílinget. 😛

Leave a Reply to Sir ArtemonCancel reply

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com