Nem is mondtam a (tegnapi) nap sztoriját…

Csak össze kel szednem az eseményeket a megfelelő sorrendben úgy, hogy neked is leessen a poén. Várj… Szóval, Zap közlekedik. Autóval. Néhol hullik a hó, lattyog a latyak, forgalom araszol, néhol már közlekedik is. Sietni nincs hová, amúgy a környékemen a múlt héten egy taxis úgy esett át a gyorsforgalmin, hogy átszakította a korlátot, majd átesett a Gyömrői dupla, szembejövő sávjába, majd orral beleállt az árokba (ha bárki akkor arra jár, hát megdöglend a másfél tonnás sárga acéldarabtól, ugyanis ami a szélvédőn kíván beközlekedni, attól nem véd a légzsák), bónuszból még pár rendőr is eldobta az ékszíjat, hát a francnak sincs kedve elhunyni a hülyék miatt.

Zap közlekedik. A szélvédőre hullt nyákon az utat szegélyező közlekedési lámpák színei szórják a zöldet, sárgát, pirosat. Majd sárgát. És akkor Zap lazán fékez, lassan begurul a lámpa alá, megáll. Majd kb. 4 mp múlva, a visszapillantóban egy fehér teherfurgont vesz észre, és a rádió zaja mellett kihallatszik az égzengő dudálás. Zap gondolja, hogy ….nem gondol semmit, mert a rádióban épp valami sztori megy, de csak szól a duda, és mintha valaki kiabálna is. Zap rádiót halkít, tükörbe néz, majd azt látja, hogy egy pali, ott hátul, nyitja a furgon ajtaját, és két kézzel üvöltözik. Zap úgy gondolja, ennek fele sem tréfa, lehet defekt van, esetleg leszakadt az autó egész hátulja, vagy egyéb, valami rémes epizód készül megvalósulni, mi az autó belsejéből észrevehetetlen. Öv kicsatol, kézifék beránt, autóból lendülettel kipattan….

És akkor vettem észre, hogy a pali épp kurvaanyázik. Rám. Nekem. A lendület közben nem állt meg, és innen jön a sztori összetettsége, és innen nyúlunk bele a városi legendákba, mikor anyázol a autódban, majd a célszemély kiszáll, és egy pillanat alatt a saját orrod nyitja fel a kormánylégzsákot. A faszi azt hitte (az elkövetkezendő cselekedeteiből ítélve), hogy ez biza most vele is meg fog történni. Ugyanis ahogy kiszálltam, a felcsapódó kurvaanyázást az ajtajának bezárása, majd az ablak felhúzás követte, de még kiabált. Mondta, hogy nem jött nekem, de mi a faszért állok bele a fékbe, tán célom az, hogy kinyírjam!? Le tudtam volna menni a sztoriban a mélységekig, mi feltár olyan kérdéseket, hogy ugyan mi a kurva anyádat nézel, ha nem engem, ki előtted halad, és ezzel egyetemben az egész környezetet, mi változik, lassít, gyorsít, megáll, fényjelzésekkel kommunikál, de csak három mondatot engedtem meg magamnak, és abból egyik sem szólt arról, hogy „Most kiszedlek onnan te görény, és a beleidet rákötöm a vontatószemre, azt kihúzom belőled a cuccot”. Amúgy, meg ha én beleállok a fékbe, akkor az anyósülésemen köt ki a gyökér, de hát nem tarthatjuk fel a világot azzal, hogy észt osztunk másoknak, a pozitív eredmény legcsekélyebb esélye nélkül.

De még mindig itt van a szemem előtt, ahogy a pali gyorsban magára zárja a vera ajtót, és ez tök olyan, mintha Zap nagy, erős, bátor, és amúgy félelmetes faszi lenne…