Hallottad?
Dehogy, ott sem voltál…
Kézzed el, hogy most hallom, hogy az egyik kollegám felhívta magához a másikat azzal, hogy ez a másik ne beszélgessen a egyik barátnőjével, ki ott dolgozik, mert mivel barátnőstátuszban leledzik a nő, így hát ezt nem illik, meg egyébkéntis…
Nem hittem el.
Aztán mondták, hogy de, higgyem, mert ez itten biza megtörtént, s mivel cáfolat sehonnan nem érkezett, így hát tényként köll kezelni.
Mondtam, biztos vicceltek, át akartok verni.
Nem, nem – mondták ők, és sűrűn bólogattak is, néhol elsikkant egy kacaj, illetve somolygás is életbelépett.
Akkor már nálam is fellépett a fejcsóva, és kimondtam aznap tizenötödszörre, hogy idiótákkal vagyok körbevéve.
Én totál azt hittem, hogy ebből az ember – ha belenő egyáltalán – 30éves korától kinő. De nem! Ismét egy új adat az emberről, a világmindenségről, meg mindenről…
Lehet, hogy egyes számú kolléga bejegyeztette kolléganőre a tulajdonjogát.
Bár ha a csajszi helyében lennék, s ezt meg tudnám igen csak pofánverném egyes számú kollégát…
Én meg izééé…. meg nemtudom…
Szánalmas….