….rémlene valami olyasmi, hogy egyszer azt mondta valaki, reméli egyszer összefutok egy olyan személyiséggel, mint jómagam.
Gondoltam, hogy lesz ilyen, és voltak is rá tippjeim, de hogy csak most kezd úgy igazán minden kristályosodni….
Viszont, ha igazam van, akkor az a duma, hogy az ellentétek vonzzák egymást, nem más, mint egy iszonytató baromság, amit valami hülye elkezdett terjeszteni.
Most fogom magam, beülök az autóba, és megnézem mi a helyzet dugó fronton az utakon. Lesz időm ezen töprengeni. Viszont, ha az eheti felfedezésemnek megvan az alapja, akkor nagy baj van, még nagyobb, mint eddig, mivel szinte az összes, a világról, az életről, meg mindenről való halvány elképzelésem mehet a kukába.
Ne agyal annyit… csak éld meg néha a dolgokat önmagukért… 😉
;)!
Mintha vihar jönne…
Ma jó volna kicsit messze menni,
– nem örökre, elég egy kiskabát -,
csak pár üres órát zsebre tenni,
s úgy futni járatlan utakon át.
Ma közel a távol, megérintem,
s lábamhoz ülnek sosem járt helyek,
egyikük máris fogja a kezem,
lehet, egy pár napra vele megyek.
Ma olyan, mintha nagy vihar jönne,
vajúdó ég alatt rohan a szél.
Kitárt karokkal állok elébe,
vigyen el messze – ha hazakísér.