Egyébként, ha valaki tudni akarja, hogy mi a megszállottság (nem, ez nem csak egy holmi kifejezés arra, mikor valami témába csak úgy beleveted magad, és nehéz belőle kizökkenteni. Ez az igazi, őrület határáig menő hajszolása valaminek), az forduljon hozzám bizalommal.

Megfelelő mennyiségű alkohol hatására képes vagyok ezt az érzelmi földrengést szavakban is kifejezni, leírva mindazon fizikális, és mentális folyamatokat, mik ezzel járnak. Egyrészt saját, másrészt külső tapasztalások felhasználásával.

A legnagyobb vicc ebben az, ha más megszállottságából nem tanul az ember. Akkó van igazán nagy baj…

12 Responses to Megszáll…

  1. répa szerint:

    Szerintem az, hogy ez mennyire baj attól függ milyen témában vagy megszállott. 🙂

  2. Zaphod szerint:

    Szerintem bármely témában fellép, az illetőt vagy be kell utalni valahová, vagy lelőni.
    De mondj példát, mi ellenkező. 😉

  3. répa szerint:

    Pl, ha a megszállottság a tudomány érdekeit szolgálja.
    Fanatikus tudósok nélkül a mai civilizáció nem itt tartana. 🙂

  4. Thiliell szerint:

    @répa Hja, békésen zümmögnénk a legyekkel, és kurkásznánk egymás haját, amely közben mély megelégedettséget sugárzó hümmögések, morgások és sóhajtozások közepette élveznénk az életet, a napsütést, és a körülöttünk élő buja vegetációt.

  5. Zaphod szerint:

    @répa Eeehhh… bár nem ismerek egyetlenegy Nobel díjast sem, meg olyat sem, ki valami nagyot tett volna az emberiségért, de szerintem az ők végletekbe menő megszállottságuk nem több, mint holmi városi legenda. De ki tudja…

    @Thiliell Ez jóóó! 😀

  6. Thiliell szerint:

    @Zaphod Már látom is magam előtt az ide vonatkozó legszemléletesebb képet:
    Háttér: Tesco parkolóban emblémás nejlonszatyrokkal megrakott emberek vonulnak, asszonyok tolják a Pierre Carden babakocsikat, és pakolnak a pick-up-ok hátuljába. Előtérben egy leszakadt fülű szatyorból kibomló csomagolt pulykaszárny, fóliázott szeletelt kenyér, dobozos tej, és egy hanyagul vákuumfóliázott piros bogyósterméssel megrakott tálca, amelyből elgurulnak a szemek. Az egyik pont egy éppen kitolató autó kereke alá gurul. Ég a kocsi tolatólámpája, és tudni lehet, hogy a következő pillanatban annyi az arra tévedt piros gömböcskének, és már nem lehet megmenteni a kilapulástól. Ezt a címet adnám a képnek: Az elveszett paradicsom.

  7. Zaphod szerint:

    Nem akarsz te filmrendezni? 😀

  8. répa szerint:

    Eh, komolytalanok vagytok. :))))

  9. Thiliell szerint:

    @Zaphod Hallod, a legkomolyabb filozófiai felvetésem mélylélektanilag megmozgató művészi felvetésemre azt mondja, hogy komolytalan vagyok…! Hallatlan.

    Mo.-n, ha megkínoznának sem vállalnám a rendezői titulust… :U

  10. Thiliell szerint:

    “Művészi kifogalmazást” akartam írni, csak fáradt vagyok már… :U

  11. Zaphod szerint:

    @Thiliell Nah most mondd, micsoda világ ez… senkit nem vesznek komolyan!

    Miért? Nem ciki az… Na jó, néha nem ciki! 😉

  12. Thiliell szerint:

    @Zaphod Öreg és nagyon szegény vagyok ahhoz, hogy filmrendező legyek… 🙁
    Talán egy következő életben kipróbálom, milyen Kubriknak lenni. Vagy Scorsese-nek.:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com