Hogyanok

Hogyan mondod el? Hogyan adod át? Hogyan fog a torka elszorulni, majd patakokban feltörni a könnye az olvasónak, hogy nem lehet része annak a…. másik bolygónak. Hogyan fog vágyni az ott lévő világra? Hogyan próbálja megérteni azt, ami ezen, a másik bolygón már érthetetlen, mert eltűnt, vagy nem is volt soha? Hogyan próbálod átadni könnyek nélkül azt, aminek csak a felszínébe karcoltál bele? Hogyan adod át az érzést, mi feltör, mikor állsz Ammán felett, és hallod, ahogy naplementekor az egész városon végigvisszhangzik az ima. Hogyan meséled azt, hogy a sivatagban ugyanezt már nem bírod kikapcsolni a rádióból, mert bár nem érted, mégis a lelkedig hat, a tájjal együtt?

Nem tudom.

Közel 5000 kép készült az útról, az emberekről, arról a világról, mit csak akkor értenénk meg igazán, ha beleszületünk. Arról a világról, amiben embernek lenni a legfontosabb. Arról a világról, ahol mindennek meg van a helye, módja, ideje, ahol az önzetlenségre, a segítőkészségre, empátiára talán külön szavak sincsenek, mert annyira természetes, mint neked levegőt venni.

Nem tudom, hogy megváltoztam e.

Azt tudom, hogy ez nem nyaralás volt. Ez egy út volt, az életem legnagyobb (csak ezt a szánalmas kifejezést találtam most rá) útja.

Folyt. köv.

PS: 7 évvel később:
Üdv látogató! Hét év, és sok történet után úgy döntöttem, hogy egy kicsit rendbe szedem ezt a leírást, a fényképeket, meg úgy mindent. Aztán végignézve a képeken…. Szóval bocs. Életem legnagyobb kalandjáról sikerült életem legrosszabb fotóit ellőni. Gáz, de ez van…

Facebook Twitter Tumblr
Tagged with →  

9 Responses to Jordánia (Bevezetés….)

  1. Zena szerint:

    ….akarom….

  2. Sir Artemon szerint:

    Már haza is jöttél? :-O

    Akkor most már tudod, milyen az, mikor Otthon ugyanebben nősz fel, ebben létezel, de amint kilépsz az ajtón mintha egy másik világban kellene megtanulnod élni. Mintha idegen bolygóról jöttél volna..

  3. Krisz szerint:

    Azt is írd meg, hogy mennyit aludtál 😉

  4. Zaphod szerint:

    [Zena]: 😉 Tudom! Szép lassan jön a cucc, csak hát fel köll dolgozni. 😉

    [Sir Artemon]: Igen, itthon. És roppant mód nem örülök neki. 😉

    [Krisz]: Azt képzeld, hogy most mennyit alszom… Le sem írom, mert mindenki azt hinné, hogy hazudok. 😉

  5. Évika szerint:

    szerintem is fantasztikus út volt! még sosem éreztem ilyet, a habibitől sem tudok elszakadni 🙂
    még hogy csak egy fél óráig bírtuk volna… 😀

  6. Zaphod szerint:

    [Évika]: Én is képtelen vagyok elszakadni úgy az egésztől… 😉

    Krisz ma küldött egy fotót a kimosott pólómról, mi szépen összehajtogatva ott figyelt Ammanban. 😀

  7. Évika szerint:

    [Zaphod]: majd hazajön az a póló is 🙂 vagy visszamész érte. mi meg elkísérünk! 😀

  8. Krisz szerint:

    Mielőtt a kedves olvasók romantikára gyanakodnának, a póló nem én voltam, hanem a naponta szellemként beosonó, aranykezű, fülöp-szigeteki „lány” (maid), aki 6 ember után is makulátlan rendet tudott tartani 🙂

  9. Zaphod szerint:

    [Krisz]: Akiről majd érkezik a fotó, ugyebár. 😉

Leave a Reply to ÉvikaCancel reply

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com