Áááhhh…. Nem tudok kikelni az ágyból, baszod! Ennyit nem gyalogoltam, másztam, kúsztam két év alatt, összesen. Fáj minden.

Szállodai reggeli kihagy. Hülyevagy? Majd mű narancslevet iszok, mikor egy sarokkal arrébb ott az igazi?! Összepak, irány normális reggeli, majd be az autóba, és Andrea mutatja az utat. Újratervezés… újratervezés…. Anyád! Aqaba (vaaagy Al ‘Aqabah, mert minden várost máshogy hívnak, más-más térképeken) 140 km. Az út? Hegyek, sivatag, ééééssss….. „Vigyázz, Teve!” táblák. Már az elsőnél elbasztam, mert nemhogy rajta volt egy teve, de át is volt lőve a cucc egy párszor, szóval ott meg kellett volna állni. Nem lesz több, ezt az egyet láttuk múltkor. – szólt hátul egy hang, Zap pedig bele akarta verni a fejét a kormányba.

De lett!

Autópálya, tábla, satufék (Chevy úgy táncolt alattam, hogy azt hittem kiesik a futómű), autóból kiugrás, bocsánatkérés, cucc előkap, szerel, fényképez.

Csoportkép, vissza a verdába, irány tova. Sivatag. Gyönyörű. De nem tudod miért, mert semmi nincs. Van homok, meg távoli hegyek. Nem lehet gyönyörű, de mégis az. Aqaba érkezés, szállás elfoglal, légkondis, csöpp lakások, ki a tengerpartra, henye.

Bocs srácok, de ebben a posztban lopnom kellett tőletek képeket, mert ez a nap nagyon kimaradt. Egyrészt csak a zseniális Hami rendelkezett vízalatti géppel, később pedig még arra sem emlékszem, hogy én ültem tevén…

Korallok, színes halak, úszás, jön egy arab, hogy arra nem menj, csak az elkerített részen fürödj. Megérted miért, mert a korallok között sünök tanyáznak, nem illendő beléjük lépni. Duma, honnan jöttünk, tudja, hol van Magyarország.

Nem csak tudja, de felhangzik a szájából:
„Ááz á szép, ááz á szép, ákinek á szeme kék,
ááákinek ááá szeme fekete.”
És tuggya, és tuggya, és tuggya…

Indulás vissza, mert dolgunk van. Találka. Yazan már ott vár egy parkolóban (Itt lehet elérni.) Irány vissza, sivatag, naplemente, beduinok. Yazan csak megy előttem, csak megy, le a pályáról, alig két sávos út, néhány vasúti átkelő, település, félig elkészült útszakasz, és megérkeztünk.

Egy bazi szikla árnyékában, földsávval védve, egy beduin sátorcsoport áll a semmi egyik közepén. Yazan előre, barátként üdvözöl mindenkit, majd irány, fel egy (talán Toyota pick-up) platójára, és gyía! Mindjárt itt a naplemente, és azért (is) jöttünk.

Egy csoportnyi ember már ott van, készülve a pillanatra. Ez már annyira szép, hogy giccs. Ilyet látsz a szaros, 20 filléres képeslapokon, és azt mondod, hogy csak holmi fotós trükk.

Jack Sparrow jut eszembe, és a Karib tenger kalózai, a naplementével, és már várod a hangot, a zöld villanást, hogy átjuss egy másik világba.

Gyerünk vissza, kész a kaja mindjárt. Adjunk egy kis izgalmat a népnek – gondolta sofőrünk. És csöpp homokdűnéket átvágva nyomta neki, mint állat, mi meg roppant mód izgultunk a platón. Röhögések közepette leszállás, tűz köré gyűlés, tea, vízipipa, poénok, majd előkerül egy teve. A gazdáján beszarsz, annyira jó fej. Állatra felülés, fotózások, majd irány a konyha.

A konyha fő része nem más, mint egy gödör, miben egy vas, rácsos állvány van leásva, rajta húsok, zőőcségek, és minden, minek sülnie kellet a föld alatt. Tányérok elő, előétel már vár, sütik előtted a kenyeret, a cucc házigazdája vezet, mutat. Mindenből csak szinte kóstolót szedsz, de már dugig van a tányérod, és mire eljutsz a feléig, megjelenik egy beduin, és dugig pakolja a tányérod.

Meghalás. Kurva jó, de meghalás.

Vannak, kik mindent felfaltak, nálam ez a lehetőség kizárt, mert felrobbanok. Kávé, tea, minden csendesül. Az ottaniak még elsütnek egy-egy poént, leszállt az éj, mennünk kell. Yazan visszavezet minket a városba, tanakodás, hogy igyunk e még valamit, majd leteszünk róla. Aqaba él, de mi fáradtak vagyunk hozzá. Andreával benzinkútkeresés, tévelygés, leribancozás, terepjáró megtöltése, haza. Van úszómedence. Állat, be nem mész, mert kurva hideg. Búcsú, fekvés, meghalás, mert másnap megint új kaland.

Facebook Twitter Tumblr
Tagged with →  

18 Responses to Jordánia – Víz, sivatag, kaják, naplemente, csak nézel ki a fejedből

  1. Krisz szerint:

    „Ilyen a sivatag. Homokját birodalommá varázsolja a Korán, mely nem más, mint egy játék szabályainak gyűjteménye. A Szahara üresnek tűnik, de mélyén titkos színdarab folyik, s emberi szenvedélyeket korbácsol föl.”

    http://mek.niif.hu/00300/00383/00383.htm#7

  2. Évika szerint:

    Krisz, emlékszem, akkor hazafelé is ezt emlegetted :))
    Nekem az út egyik csúcspontja ez az este volt, nem tudom megmagyarázni miért, de az biztos, hogy ez volt az… 😀

  3. Krisz szerint:

    @Évika: Igen, ezt a könyvet említettem Yazannak, bár akkor inkább azt meséltem, hogy annyira tágas és végtelen a sivatag (felette a csillagokkal), hogy az ember realizálja, mennyire ijesztően kicsi pont az univerzumban 🙂

  4. Sir Artemon szerint:

    A kirándulásokat és a vezetőket hogyan szerveztétek meg? Krisz, Te voltál?

  5. Krisz szerint:

    @Sir Artemon: Igen, az útitervet meg a foglalásokat én intéztem. Általában én és Andrea (a gps) volt a vezető. Yazant pedig pár héttel korábbról ismertem, amikor búvárkodni voltam Aqabában. Aztán végighajtottam őket egy hét alatt Jordánián úgy, hogy a belük is kilógott 😉

  6. Évika szerint:

    [Krisz]: a Krisztina Tours-szal a legjobb utazni (még akkor is, ha hajcsárkodás volt 😀 )! :))

  7. Zaphod szerint:

    [Évika]: A Krisztina Tours meg is fog itt jelenni, az összefoglalóban, fotó formájában (is). 😀

  8. Krisz szerint:

    @Zap: Áááá, sejtem melyik kép lesz. Undi vagy!! 😛

  9. Sir Artemon szerint:

    [Krisz]: Zap szerencsés, hogy ilyen barátai vannak! 🙂

  10. Hami szerint:

    Remek a beszámoló, a képek fantasztikusak. Minden nap gyermeteg kíváncsisággal figyelem van-e új bejegyzés, hogy egy kicsit újra visszarepüljek abba a csodálatos világba. Lájk :)))

  11. Zaphod szerint:

    [Sir Artemon]: No igen, jól tud válogatni… 😉

  12. Zaphod szerint:

    Kösz Hami! Megint kicsit csúszok. A szöveg már szinte kész, már csak az összefoglaló van hátra, viszont a képekkel nem haladok, mert azt csak otthon tudom csinálni, és tegnap este tulajdonképp a photoshop előtt aludtam be. 😉

    Majd elkérem a privát címeiteket, mert lesz egy album, csak rólunk. De szerintem az úgy jövőhét elején (pörgés van ezerrel.. 🙁 ).

    Aztán jöhetnek a kívánságok, hogy kit simogassak össze-vissza photoshop-al. 😀

  13. Évika szerint:

    [Zaphod]: jaj, azok a simogatások… 😀 és mi az, hogy a photoshop előtt aludtál be, hát elfelejtetted, hogy kell csinálni?? :))

  14. Zaphod szerint:

    [Évika]: Tudom, tudom! Gép becsuk, szem lecsuk… 😀
    Jóvanna! Nekem is lehetnek gyenge pillanataim… 😀

  15. Évika szerint:

    [Zaphod]: kezdtem megijedni, hogy már el is felejtetted, hiába írtam le csak Neked, csak akkor és ott… 😀 de most megnyugodtam és lájkolom! 😀

  16. Krisz szerint:

    Ja és ekkor este hallgattunk Kispált az autóban (amire Zap azt mondta, nem érti 😀 )
    „Tehát vigyázzanak az úton,
    Akik indulnak haza,
    Inkább délre kéne menni,
    Ott semmi nem annyira kemény.
    Akik élnek, azok délnek mennek,
    Akik haldokolnak, északnak…” 😉

  17. Hami szerint:

    Átverve érzem magam, az ígérethez képest nem húzta alá a rendszer automatikusan a tube-os linket 🙁
    (vagy csak nálam?)

  18. Zaphod szerint:

    [Hami]: ŐŐőő…. izééé…. 😉

Leave a Reply to HamiCancel reply

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com