Itt vagyunk fent észak, majd’ legészakibb csücskében, és azt akarom megmutatni, hogy milyen a híres ninety miles beach, mi arról kapta a nevét, hogy bár nem kilencven, és nem is mérföld, hanem egy elbaszás a misszionáriusok részéről, kik rosszul mérték a távolságot, és én tegnap ennek több mint 10%-át legyalogoltam mezítláb. Cuki. Amúgy az van, hogy tök mindegy mennyi, hiszen 4,5 km-nél távolabb úgysem látol el sík területen, Brazília, Ausztrália, India 2, 3, vagy majd’ 5× hosszabb parttal is rendelkezik, de itt nem a számháború a lényeg, hanem ez:

Apálykor a hely méretét úgy a legkönnyebb jellemezni, hogy bár ilyenkor mindenki kidzsal a környékre szörfözni, autózni, motorozni, kutyát, gyereket sétáltatni, vagy épp kéz a kézben járkálni, hogy ha elindulsz egy két órás grasszálásra a fövenyen, akkor ebből max. 10 percig lenne kellemetlen szitu, ha ahol épp megállsz, ott pisálsz egyet a hullámokba, mivel a maradék 110 percig csak apró pontok az emberek.

Meg aztán itten van kérem Cape Reinga,

ahol a Tasmán-tenger csap össze az Atlanti-óceánnal, és ahol a maorik szerint itt merül alá a lélek az alvilágba. Ehhez nekünk csupán 125 km-t kellett megtenni, hogy részesei lehessünk az élménynek.

Ha valaki épp Új- Zéland állattartó gazdálkodására lenne kíváncsi, akkor ez egy nagyon érdekes útszakasz, amúgy nem valami nagy huppanás az északi csücsök, mikor elhagytad a partot. Délebre haladva egyre izgalmasabb a sziget, szóval nagyon Auckland fölé csak akkor érdemes haladnod, ha már mindent sikerült bejárnod.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com