… birkák, akkor ennek olyan sértésnek kéne lennie, hogy holnap nem mehetnék ki az utcára, mert megkéselnek. De ez itt már Magyarországban csak egy szó, mindenféle jelentés nélkül. Képtelenség vele sértegetni.
Olvasom a hozzám érkezett leveleket, mik a véleményemre reagálnak a Danubius és Sláger Rádiós történettel kapcsolatban, és akkora pesszimizmus árad belőlük, hogy kizártnak tartom, a föld bármely országában ez akár hasonló mértéket is meg tudna ütni.
Velünk mindig kibasznak, mi ilyen szerencsétlenek vagyunk, ez a sorsunk, tök mindegy, hogy kussolunk, vagy kinyitjuk a szánk, jönnek majd az összesküvés elméletek is, mert nem a politikusok irányítják az országot, hanem a mögöttes üzleti érdekek, mi előtt mindenki meghajlik, stb, stb.
Ezek után felvázolom a következő 3 évünket, és szeretném, ha valaki borítékolná.
– Tavasszal elindulnak a kampányok ezer százalékkal.
– A közvélemény kutatók naponta jelzik a népszerűségi adatokat.
– Előzetes felmérések szerint a Fidesz rekordméretű támogatottságot élvez, a szélsőjobb is 8-10%között ingadozik, az MSZP kb. 20%-on áll, Az MDF, és az SZDSZ küzd a bentmaradásért.
– A médiában még soha nem látott módon jelennek meg a politikusok, és elemzők. Vitaműsorok százaival tömik a fejünket, és az ország jó részének a politika lesz a legfőbb témája, és mind átmegy hozzáértővé.
– 2002 megismétlődik, mikor haverok, barátok, családtagok esnek egymásnak, hangoztatva igazukat, kiállva elveik mellett.
– A választások eredményei: Szavazók 47%, Bekerülők: 56% Fidesz, 34%MSZP, 10%Jobbik, két független.
– A 2010-es év arról szól, hogy a kormányzó párt átveszi a gyeplőt, és felülvizsgál, majd az eredményeit nyilvánosságra hozza.
– Szomorúan jelentik be a hírt, hogy rosszabb a helyzet, mint amire számítottak, és bár elszorult szívvel, de be kell jelenteniük, a változások korszaka csúszik, míg ahhoz biztos alapot nem tudnak teremteni.
– Erre a hírre a tőzsde eléri a mélypontot. Még több elbocsátás, a banki kamatok megemelkednek, újabb lakásokat vesztenek el az emberek, miket az önkormányzatok vesznek meg, és adnak bérbe.
– Az ellenzék kikell magából, feltár szabálytalanságokat, stikliket, botrányokat indít. Pár kormánypárti politikus ellen eljárás indul.
– A jobbik megpróbálja a lakásban tartani a tömeget, több-kevesebb sikerrel.
Ez lesz! És ehhez nem kell ész, nem kell látnoki képesség. Meg kell nézni az elmúlt 20évet, és kiragadni belőle az ismétlődéseket. Verkliben vagyunk, amiből nem jutunk ki, mert rosszul vagyunk kódolva. És a politikusok (hovatartozás nélkül) ezen röhögnek, mert ők ezt sokkal jobban tudják.
Reggel már pedzegették az emberek, hogy amit most a két rádióval tettek a politikusok, az majd egy fél év múlva vissza fog ütni a választások során.
Már csak az a kérdés, hogy miként. És az, hogy felejtünk e.
Nekem az lett az egyik álmom, hogy amikor ott ülök karácsonykor a kandalló előtt, és körbevesznek az unokáim, akkor tarthatok nekik egy példabeszédet.
Prücskök! Tudjátok, minden egy apró, szinte jelentéktelen dologgal kezdődik a világban. Egy pillangó valahol megrebbenti a szárnyát, vagy mondjuk egy pici országban megszüntetnek két pici rádiót.
Wááh, csak tudnám, hogy az a nyavalyás lepke hol kéne hogy verdessen, hogy az itt nálunk hasson.
A férjem kínjában kitalált egy mondatot, amin jókat szórakozunk: úgy kezdődik, hogy: „Na, ha én leszek a diktátor… ” akkor nem megy ennyi baromság a tv-ben, ezt-azt megszüntetünk, bevezetünk, satöbbi.
Néha már tényleg úgy érzem, idióták vagyunk, a Nobel-díjaok mellett a Darwin-díjasok nemzete is, és jutalmul úgy ki fogunk halni, hogy csak úgy koppan. Turulmadarastól, Mianyánkostól, nemeztarisznyástól, íjastól-tegezestől-neutronbombástól. Wááh.
Hát, ha így lesz, akkor én biztos nem viszek a sírunkra virágot! 😉