És akkor be az autóba, azt hajrá. Balaton-felvidék, az azt megközelítő mellékutak, eldugott faluk a cél.

Kell. Ahogy kell a tengeren vitorlázni sokat szigetekről-szigetekre, ahogy kell Petra,  ahogy kellenek az eldugott olasz faluk, a Côte d’Azur, vagy a csodás Loire-völgye, a spanyol virtus, a görög zárt világ, és ami a legfontosabb, ahogy kell a Kilimandzsáró.

Nem először volt olyan érzésem, megállva ahol épp megállásra volt kedv, hogy pont olyan érzés ülni ott egy kávé mellett, nézve az elterülő tájat, mintha nem is abban az országban lennék, ahol születtem, ahol az anyanyelvemet beszélik. Ennyi kilométerrel az ember lábában, ez tök ciki.

Csöpp korodban várod a nyaralást, nézed a színes prospektusokat a hegyekről, várakról, városokról, tengerekről, óceánokról, csináltatsz útlevelet, váltod a valutát, befizeted a nyaralást, mert még azt hiszed, hogy csak így működik, hogy jól érezd magad külhonban. Elmész, hazajössz, és eldicsekedhetsz a világodnak, hogy mekkora világjáró is vagy. Valójában sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy rájöjj, annyi közöd van a világjáráshoz, mint mondjuk a harangöntéshez. Egy elszigetelt élettérből pénzért bedobnak egy másik, elszigetelt élettérbe, azt jóccakát. Pont annyit láttál a világból, mint amennyit a busz, vonat, vagy a repülő ablaka engedett. Semmit.

Pont annyira, mint ahogy csöpp szülőhazádból sem láttál eddig szinte semmit. Pedig az van, hogy a hatalmas benzinárak mellett is készíthetsz magadnak egy egynapos luxusnyaralást jómunkásemberként. Egy nap, sőt, egy fél nap alatt, nem nagyon rohanva, bejárhatod a csöpp Svájcot, Loire-völgyét, és egy kávé mellett ehetsz egy sütit egy olyan teraszon, mintha Monte Carlo egyik luxus teraszán ülnél azzal a különbséggel, hogy nem csilliárd dolláros csónakok ülnek a vízen, hanem olcsó vitorlások, és sétahajók. Na bumm…

Néha kell ez is. Évente kétszer, háromszor kell egy ilyen, mert egyébként honnan is tudhatnád, hogy milyen országban élsz?

Cseszneki vár lesz itt képekben. Agyonszűrözve, mert inkább látni volt kedvem, mint nézni.

Tagged with →  

7 Responses to Felvidékes szössszzzzz….

  1. szerint:

    Jó a Balaton-felvidéken járkálni. Dörgicsén a templom mögött például ott laknak a pillangók, meg a levendulák jobbmintprovansz-módra. (Menjél oda júniusban, még a tihanyi levendulafesztivál előtt.) Aztán van a kőtenger Salföldön, és van az a nemtommi, kocsma, vagy fogadó, és akkor ott egy jó hideg fröccstől halálosan kellemes részeg leszel. Persze ahhoz kell a meleg, meg hogy legyen egy áldozatos sofőr.
    😉

  2. szerint:

    Ja, arról senkinek sincs képe. 🙂
    Ez meg egy tavalyi Dörgicse. Már legalábbis az eleje. A vége sokkal kevésbé. https://picasaweb.google.com/106692698576244212451/Levendulafest?authuser=0&authkey=Gv1sRgCIPG5KvEkpnOnAE&feat=directlink
    Ha átmegy. 😀

  3. Dr. Sir Artemon szerint:

    Amúgy, Isten hozott azon a bolygón, ahol én szeretek lakni;)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com