Figyelj, most a Vegas renderel, így van időm megírni, hogy nem írok évértéket. (mi nem jelenti azt, hogy márciusban, vagy talán augusztusban sem fogok, de mivel többen kérdeztétek, így a válaszom most az, hogy nemnem!) Azért nem írok, mert ennek az évnek nincs vége. Illetve az, hogy 2012, vagy 2013 lesz bevésve a naptárba, csupán annyit jelent, hogy január vége felé fel kell töltenem a naptáramat a rendezvényekkel, eseményekkel (pl: kiállítások, F1, WTCC), és minden olyan cuccal kapcsolatban, mire meg akarok jelenni fényképezőgéppel, vagy anélkül (inkább azzal).

Szóval nincs vége, mert ma is zakatol, robog, füstöl itt minden gőzerővel, és ez nyár végéig így is marad, ha jól csináljuk (sok-sok többesszám) a dolgainkat. És hogy miről szólt az elmúlt 12 hónapban a történet? Mindenről. Minden megtörtént – a katasztrófák, és irányíthatatlan történetek kivételével – mi megtörténhet az ember gyermekével.

Ha ki kéne ragadni belőle valamit, akkor… Olvassátok D.N.A. ideillő sorait:

Ez a bolygó a következő problémával küzd vagy inkább küzdött: az ott élők többsége ideje nagy részében boldogtalan volt. Számos megoldást javasoltak a probléma gyógyítására, ezek azonban többnyire zöld és piros hasú papírok mozgásához kapcsolódtak, ami meglepő, hiszen végül is nem a színes papírok voltak boldogtalanok.

Így hát fennmaradt a probléma: jókora tömegek voltak elkeseredve, és sokan közülük nyomorúságosan érezték magukat, még azok is, akiknek volt kvarcórájuk.

Többen mindinkább úgy vélték, hogy kár volt lejönni a fáról. Mások egyenesen azt állították, hogy felmenni is kár volt rá, jobb lett volna, ha ki se bújnak az óceánból.

Ám egy csütörtöki napon, csaknem kétezer évvel azután, hogy valakit felszögeztek a fára, mert azt   mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság kedvéért kedvesek volnának egymáshoz, egy rickmansdorfi kávéházban magányosan üldögélő lány rájött, hol volt kezdettől fogva a hiba, és hogyan lehetne a világot kellemessé és széppé tenni. A megoldás ezúttal helyes volt, bevált volna, és még csak föl se szögeztek volna senkit sehová.

Bármily szomorú is, a leány nem jutott el a telefonig, hogy beszámolhasson valakinek a felfedezésről, mert egy szörnyen ostoba katasztrófa meggátolta benne, a megoldás így mindörökre elveszett.

Douglas Adams
Galaxis Galaxis útikalauz stopposoknak
1979 Szeptember

Ezennel mindenkinek azt kívánom (mert ilyenkor illik kívánni), hogy….

tudjátok!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com